Rúzsa Magdolna : Most élsz!
Olvad az idő Mint a halvány jégvirág És a tűnő boldogság Majd véget ér.
Ott állsz egyedül falevél a dombtetőn. Álmos holdfény rádköszön, S elfúj a szél.
Addig van remény Minden perc ünnepel. Hisz mindig van remény Hinni kell ó hidd hát el!
Most élsz! Most vigyázz,hogy jól csináld, Mert a legapróbb hibád, Megbosszúlja önmagát.
Most élsz! Most örülj,hogy szép a nyár, Most örülj,hogy van ki vár És a két karjába zár!
Most!Most!Most élsz! Most örülj,hogy szép a nyár, Most örülj,hogy van ki vár És a két karjába zár. |